Régmúlt kövekből építünk jelent, Az álmok valóra válnak, A gondolat a jövő számára teremt Egy fontos helyszínt a mának.
Falak zárják az újat keretbe, Ajtókkal nyitunk egymás felé utat, Lépcsőkön haladunk egyre, csak egyre, Ablakokon át tekintetünk fürkészve kutat.
A változás örökké tartó áramában Megállítjuk a folyton szaladó időt, Egy építmény szilárd valóságában Teremtjük meg az ismeretlen jövőt.
A masszív anyagot nem fújja el a szél, Mi jól összeköttetett, együtt marad. A látvány önmagáért beszél, Ahogy testet ölt az emberi gondolat.
Aki épít, magának készít A történelemben egy helyet. Megmunkál, erősít, szépít, A most múlandóságában hagy névjegyet.
Épít tornyokat, katedrálisokat, De mindegyik alapja egyetlen tégla, Csodálja a hegyeket, a piramisokat, Minden érintetlen anyagban egy-egy új téma.
Lemásolja a teremtés csodáját, Egyre magasabbra, kőre tesz követ, Miközben járja az élet iskoláját, Hiszen az élet fő célja ez.
"A szobor benne van a kőben, Csak le kell fejteni a felesleget," A változás benne van az időben, Ha építő a gondolat, a cselekedet.
A mindenség egy befejezetlen alkotás, Minden remekmű az élet szimfóniája, Kezünkben van mindig a folytatás: Nyomot hagyni a mindenség áramában.
Álmodjunk minden nap újat, Tegyük le az első köveket! Építsük együtt azt az utat, Amely a jövőbe elvezet!
Sütiket használunk, hogy biztosítsuk a weboldal megfelelő működését és biztonságát, valamint hogy a lehető legjobb felhasználói élményt kínáljuk Neked.
Haladó beállítások
Itt testreszabhatod a süti beállításokat. Engedélyezd vagy tiltsd le a következő kategóriákat, és mentsd el a módosításokat.
